Dr. Teszlák Péter (PhD) kutatási igazgató
1996-ban kezdtem munkámat az Intézetben szőlőmunkásként, majd 5 évvel később a diplomám megszerzését követően kutatói munkakörben kezdtem el dolgozni. Azóta – közel 20 éve – szőlészeti kutatással foglalkozom, a Kutatóintézet az első munkahelyem.
Kutatómunkám során szőlőfajták ökofiziológiai vizsgálatával, a fajták szárazságtűrő képességének jellemzésével foglalkoztam behatóbban. Szakterületem a szőlőfajták vízhiányra adott válaszreakcióinak elemzése, a válaszreakciók hátterében álló szőlőélettani folyamatok kutatása.
Kezdetek óta foglalkoztatott a szőlő génbank, teljesen lenyűgözött a szőlőfajtákban rejlő végtelen nagy variabilitás. A génbankban elmélyülve a borszőlőfajták mellett egyre több, különleges csemegeszőlő fajtát is megismerhettem. A szőlőnövény szeretete és megismerése egyre fontosabbá vált számomra, amely kiinduló pontja volt a klasszikus nemesítés iránti érdeklődésemnek is.
Közel 20 évvel ezelőtt, Dr. Sipos Lajos magánnemesítőnek köszönhetően kezdtem el foglalkozni csemegeszőlő nemesítéssel amatőr szinten. A hibridizáció során fő szempontok voltak a járványt okozó gombabetegségekkel szembeni ellenállóság javítása, koraiság fokozása, magvatlanság és a muskotályos, illetve különleges aromaprofil kombinálása egy genotípusba. 2013-tól biztató eredmények, perspektivikus fajtajelöltek születtek, és azóta minden évben készítek újabb családokat, valamint folyamatosan dolgozom a magoncok szelekciójával.
2021-től a pécsi szőlő génbanki gyűjtemény felelőse lettem, kiemelt fontosságúnak tartom a világviszonylatban is jelentős génbankunk fenntartását és fejlesztését az intézet közép- és hosszútávú céljai között.